Ataisz Zabkorpa kopasz zabból 500 g

A zab a legnagyobb energiaadó és biológiai értelemben a legértékesebb fehérjetartalmú gabonafajta. Igen magas arányban tartalmaz linolsavat (omega-3). A zab segíti a máj és a hasnyálmirigy működését, emeli a szellemi teljesítőképességet és részt vesz a krónikus fáradtság megszüntetésében.

A Zabkorpa a legismertebb élelmi rostban gazdag tápanyagaink egyike, mely alkalmas a rosthiányos táplálkozás kialakulásának megelőzésére. Sokoldalú élettani hatása segít az egészséges táplálkozás kialakításában, ezáltal egészségünk megőrzésében. Csökkenti a koleszterinszintet, védi a gyomor és a bél nyálkahártyáját, segít a bélrenyheség megszüntetésében. Gátolja a zsírok és a szénhidrátok felszívódását, így fogyókúrázáshoz is sikerrel alkalmazható. Jó hatású a cukorbetegek diétájában is.

“Ma már csak néhány, a hegyekben lakó remete nem hallott a rostdús táplálkozás előnyeiről… A különböző rostféleségek azonban meglehetősen eltérnek egymástól, mindegyiknek megvan a csak rá jellemző jótékony hatása. A kutatási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy akik koleszterinszintjüket a biztonságos határok között akarják tartani, a zabkorpa rosttartalma a legmegfelelőbb.

A zabkorpa sok vízoldékony rostot tartalmaz, a vér koleszterinszintjét a jól oldódó rostok csökkentik. A másik előny az, hogy a vércukorszint normális értéken tartását is elősegíti. A zabkorpával folytatott vizsgálatok hőskorában James Anderson, a Kentucky Egyetem Lexingtoni Belgyógyászati Klinikájának orvosa eleinte cukorbetegek vércukorszintjét próbálta befolyásolni zabkorpával, eközben fedezte fel, hogy a betegek vérének koleszterinszintje is csökkent. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a zabkorpa is gyógyszer!!! Inkább arról van szó, hogy a gyógyszerek hatása hasonló a korpáéhoz, ami viszont velük ellentétben természetes anyag.”

Fenti sorok idézet Róbert Kowalski tanulmányából. Megjelent Harper and Row, Publishers Inc., New York, 1987.

A rostokban gazdag táplálkozás előnyeire kutatások, tanulmányok sora hívja fel a figyelmet. A fejlett országokban ugyanis a jellemző napi rostfogyasztás mindössze 20 g körül van. Ezzel szemben, a javasolt napi adag kb. 40 g, mintegy kétszerese a valóban elfogyasztott rostmennyiségnek. A rostok étvágycsökkentő hatásúak és rendkívül jól kiegészítik a fogyókúrás étrendet. Diéta esetén ajánlott minden bevitt 1.000 kalóriára kb. 20 g rostanyag szervezetbe juttatása. Ha kevés cereáliát, teljes kiőrlésű kenyeret, zöldséget, babot eszünk, akkor a hiányzó rostokat pótolhatjuk Zabkorpa tabletta fogyasztásával.

A zabkorpa a búzakorpához hasonló hatású, rostokban gazdag, és számos kutatás igazolta, hogy jelentősen csökkenti koleszterinszintünket is. Egyéb hatásai is ismeretesek: védi a gyomor és a bél nyálkahártyáját, segít a bélrenyheség megszüntetésében. A zabkorpa tehát kitűnő kiegészítő az egészséges táplálkozáshoz, különösen fogyókúrás étrend esetén. Fogyasztása cukorbetegek diétás étkezése mellé is ajánlott.

A vastagbél és a rostok: Korunk egyik népbetegsége a székrekedés, melynek egyik nyilvánvaló oka a kevés növényi rostot tartalmazó étrend. A székrekedésen hashajtó rendszeres szedésével igyekeznek segíteni holott, csak növényi rostok bőségesebb fogyasztásával lehet megszüntetni. A több rostot fogyasztó népek körében ritkább a vastagbél rákos megbetegedése. Ugyanis a nagyobb rosttartalmú étel rövidebb idő alatt halad át a tápcsatornán és így csökken a rákképző vegyületeknek a bélre kifejtett hatása. A nagymértéku bélfal kiboltosulás (divertikulózis) kialakulása megelőzhető rostdús táplálkozással, ugyanis ez a betegség okozza leggyakrabban, főleg idősebb korban, az alsó bélszakasz vérzéseit. A daganatos betegségek megelőzésénél a zsírfogyasztást is figyelembe kell venni. Ajánlott, hogy a napi zsír- és rostfogyasztás aránya 2 és 3 között legyen (pl. 70 g zsír és 30 g rost).

A cukorbetegség és a rostok: Összefüggést találtak a rostfogyasztás és a cukorbetegség között is, amely sokszor az elhízás miatt alakul ki. A cukorból és finomlisztből készült, kevés rostot tartalmazó, ételek kevés rágást igényelnek és gyorsan felszívódnak. Ezáltal elhízáshoz, a vércukorszint emelkedéséhez az inzulinelválasztás fokozódásához és kimerüléséhez vezethetnek. Fokozottabb rostfogyasztásnál csökken az inzulinigény, javul az anyagcsere, csökken a táplálkozás utáni hirtelen vércukor emelkedés mértéke, így a vércukorszint ingadozása, amely az ér és idegrendszeri szövődmények kialakulását késleltetheti.

A fogyókúra és a rostok: A rostok akadályozzák a fölösleges energiafelvételt, étkezés előtt fogyasztva csökkentik az éhség érzetet, csökkentik a vékonybél felszívó felületét, ezáltal kevesebb energia hasznosul, laktató hatásuk miatt kevesebbet eszünk az energiában gazdag ételekből.

A rostokban gazdag táplálkozás további előnyei: Csökken a vérzsírok szintje, mert a zsírsavak ürítése fokozódik. Azoknak a népeknek, amelyek sok rostot fogyasztanak, alacsonyabb a szérumkoleszterin szintjük. Csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata. Rágást igénylő ételek fogyasztása esetén csökken a fogszuvasodás veszélye. Csökken az epekőképződés kockázata.